Olvasnivalók / Eredeti archívum
Témakörök
A korábbi honlapról átvett teljes, történeti szövegváltozat. Az elavult megfogalmazások és hivatkozások megőrzésre kerültek, ezért a szöveg nem feltétlenül tükrözi a jelenlegi szakmai álláspontot.
A keresztény hit és a pszichológia kapcsolata
A két fogalom kapcsolata az emberi lélekben gyökerezik, hiszen a hit - a lélek válasza Isten hívására,
míg a pszichológia régies nevén lélektan a komplex emberi belsőnk megismerésére szentelt tudományterület. A kettő tehát szorosan
összefonódik, az anyagi világ természetében. A teremtett világ (mint a keresztény ember kiindulópontja) számos vonatkozásában
felfoghatatlanul összetett, talán nem véletlenül képtelenek vagyunk ennek a teljességét megérteni, - ahogy Szent Pál fogalmaz: "ma
még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről-színre. Most csak töredékes a tudásom...(Kor.1. 13.) - ennél fogva
jelenleg csak részigazságokat birtokolhatunk.
Az emberi psziché rejtett tartalmai (lásd tudattalan tartalmak) valamint a tudatos és ösztönös cselekedeteink sokszínűsége olyan szin kavalkád amelyben a
hétköznapi ember könnyen elveszik.
Másfelől megközelítve, Varga Zsuzsa (ELTE) (Link a forráshoz): gondolatait idézve "a tudattalan legegyszerűbb, freudi meghatározása szerint olyan lelki tartalmakat jelöl, amelyhez
nincs hozzáférése a tudatnak. Ennek a szférának a létezése évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget – foglalkozik vele
filozófia, pszichológia és implicit módon a vallás is. S noha régóta feszegetjük a kérdést, miszerint meddig is terjed
a fejünkben lévő dolgok határa, a fentebbi meghatározás születésekor rendkívül széles körű döbbenetet váltott ki.
Sigmund Freud volt az, aki a századfordulón a pszichoanalízis kidolgozásával áthatotta a kor társadalmát, és
evvel megvitatás tárgyává tette a tudattalan kérdéskörét. Ma már többszörösen bizonyított a tudattalan létjogosultsága,
azonban a szélesebb rétegekben sokan még most is sokan ódzkodnak magukévá tenni ezt a misztikusnak tűnő eszmerendszert.
Pedig kultúránkban is mélyen gyökeredzik a tudattalan, hiszen rendkívül sok vallásban nagy szerepet játszik tartalmainak
feldolgozása.
Az, hogy pontosan mi az, amit vallásnak tekintünk, igencsak eltérhet a különböző szerzőknél. A legmegengedőbben
Erich Fromm fogalmaz: ezek szerint vallásnak tekinthető bármely közösség által elismert eszme- és cselekvési rendszer,
amely az individuum számára tájékozódási keretet, valamint odaadásának tárgyat biztosít."
A keresztény ember azonban sejti, hogy
nem mindegy, hogy "miben hisz," ahogy az sem, hogy a hit embertől vagy Istentől ered. Persze ez így nem igazán helytálló, mivel
a hívő
keresztény számára elsődlegesen nem az a kérdés hogy miben, hanem hogy kiben hisz az ember.
Az sem közömbös a számára, hogy mi a hit célja, azaz mire vezeti őt a hite.
A mai világ szélsőségessége és információ bősége sokszor zavaró és gyakran szándékosan félrevezető is, ebben eligazodni
az ember
gyakorlatilag akkor képes, ha a kapcsolata Istennel rendezett, és hagyja, hogy a káoszból a lelkiismeretén keresztül maga
Krisztus vezesse őt.
Tudomány és a hit a lélekgyógyászatban
A pasztorálpszichológiáról PPT-ben
Bolberitz Pál izgalmas értekezése a
vallás és erkölcs viszonyáról
